Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha a székletürítések száma heti háromnál kevesebb vagy két székürítés közt 48 óránál hosszabb idő telik el, a széklet a normálisnál sokkal keményebb és az ürülés lassú és nehezen, csak erőlködés árán megy.
A leggyakoribb az idiopáthiás székrekedés, melyet a szedentarizmus és a modern étkezés okoz így valódi civilizációs betegség, és leggyakrabban a nők és az idősek között fordul elő.
A székrekedés okai: lehetnek habituálisak, anatomikusak (bélmozgás lanyhulása, a vastagbél különböző elváltozásai), gyógyszer által kiváltottak (diuretikumok, opioid fájdalomcsillapítók, savlekötők, antikollinergikus szerek, kálciumcsatorna-blokkolók stb.)
Tünetek: a bél működésének lelasullása. Ritkán normális a háromnaponta történő székletürítés is és ilyenkor egyéb kellemetlenségek, rossz közérzet is társul hozzá. A széklet száraz, kemény és sötét színű, darabos, sokszor bogyószerű, a bélflóra által termelt gázok útját is elzárja. A beteg teltségérzetre panaszkodik, hasa puffadt, fájdalmas, és sokáig csak szelek távoznak.
Kezelés: helyes étrend és táplálkozási szokások bevezetése és/vagy gyógyszerek szedése
Fontos a napi ötszöri, de egyszerre kis mennyiségű étkezések fokozatos bevezetése, diétás étrend (gabonafélék, zöldségek, rostaban gazdag gyümölcsök, megfelelő mennyiségű folyadék), rendszeres mozgás bevezetése (pl. naponta 1 h séta, fizikai gyakorlatok)
A gyógyszeres kezelést hashajtókkal akkor alkalmazzuk ha az étrend megváltoztatása nem hoz eredményt. A hasjhajtókat a legoptimálisabb este használni, lefekvés előtt vagy reggel étkezés előtt.
Adhatók volumetriás hashajtók (rostok, nyálkahártyás poliszacharidok), ozmotikusak (magnéziumsók, makrogolok), emolliensek (paraffinolaj, glicerin kúpokban).
Figyelem: A székrekedésnek számos mellékhatása is lehet: a belekben végbél vagy anális repedések, aranyér vagy elzáródás alakulhat ki, míg a beleken kívül fertözések és sérvek képzödhetnek.
